Fotózás közben az emberi érzések üzenetét és a természetesség hangulatát
próbálom megragadni. Nem a technikailag tökéletes beállítás a cél, sokkal inkább az egyedi,
megismételhetetlen pillanatokat és a valódi érzelmeket
szeretném, ha az emberek viszontlátnák a képeimen.
Számomra az a legkedvesebb, ha a természetben dolgozhatok, és a természetes fények és árnyak
játékát használhatom.
Seszták Csabának hívnak és képeimmel történeteket mesélek el.
13 évvel ezelőtt vásároltam meg az első fényképezőgépemet. Az azóta eltelt idő alatt rengeteg
tapasztalattal gazdagodtam. Az egyszerűséget szeretem.
Azt mondják, minden megoldás közül a legegyszerűbb a legjobb. Nos, ezt vallom én is. Imádok járkálni,
kódorogni a természetben, sőt időnként ugyanide futni is eljárok.
Születésemkor rövidebb jobb karral születtem, - valamit elmérhettek bent…
Ezt nem hátrányként élem meg, inkább kihívásként.
A mai napig nagyon fontos számomra az
önelfogadás és elfogadás - ez az egyik kulcsa a munkásságomnak is.
Az egyediséget nem eltakarni, hanem ünnepelni kellene.
Ez a szemlélet határozza meg egész lényemet. A képeimet nem bízom csupán a legújabb digitális műszaki
csodákra. Utómunkálatokat végzek, amelyek során igyekszem a rám jellemző látásmódot, szemléletet a
képeimbe becsempészni.
Életem meghatározó pillanata volt, amikor feleségemmel tavaly összeházasodtunk.
Most életünket a gólya közelgő látogatása teszi színesebbé.
Minden találkozás egy új élmény, szívesen utazom és fedezek fel új helyszíneket.
Barátsággal fordulok az emberekhez, ha megkerestek, nyitottsággal és odaadással fogom viszonozni.
